A bétázásról

 Ha már volt arról szó, hogy miért és hogyan kell bétáztatnunk, illetve kezdő íróként mi a dolgunk a bétáztatás során, nézzük meg a másik oldalt is – hogyan, illetve miért érdemes bétázni, és mi tesz egy bétát jó bétává?

Koshevaya_k fotója a Pexels oldaláról

(Ezekben a cikkekben az amatőr írói csoportokban elterjedt bétázásról, nem a professzionális béta olvasókról lesz szó.)

Először is, miért jó dolog, ha bétázásra adod a fejed?

1. Magad is fejlődsz tőle.

Magától értetődő, hogy általánosságban véve azzal, hogy valakinek kritikát fogalmazol meg, jobban észreveszed majd a saját írásodban is a hibákat. Hozzászoksz a kritikus megfigyeléshez, gyakorlottabb leszel a hibák megtalálásában. Emellett bétázás során előfordulhat, hogy egy olyan témába ütközöl, amivel eddig nem találkoztál, és a hitelességet ellenőrizve nagy mennyiségű új tudásra tehetsz szert.

2. Része lehetsz az írói közösségnek.

Bétázás során rengeteg új ismerőst, jó barátot szerezhetsz magadnak, akik akár később segíthetnek téged is az írásban, de már csak a tudat, hogy még több rétegben hasznos tagja lehetsz a közösségnek, örömmel tölthet el. 😊

3. Szükség van több bétára.

Minden éremnek két oldala van. Ez a helyzet arra hasonlít, mint amikor valaki panaszkodik, hogy nincs elég olvasója és kommentje, de ő maga nem olvas és pláne nem kommentel másokhoz. Ha úgy érzed, túl nehéz bétát találni, legyél te magad is béta, mert csak így lehet egy pozitív irányú változást elindítani.

Milyen egy jó béta?

1. Sokat olvas.

Hiszen hogyan tudnád, mire kell figyelned, ha csak nagyon ritkán olvasol? A szókincs, a helyesírás, írói praktikákat nem lehet magadtól/csak írástechnikai cikkekből megismerni, hanem látni kell őket gyakorlatban is. Valamennyire persze érdemes ismerned a piacot is (ha például plágiumgyanús történet kerül eléd, erre fel tudd hívni a figyelmét az írónak), de a legfontosabb az, hogy rengeteget olvass. Ne ragadj le az ifjúsági regényeknél (természetesen ezekkel nincsen gond, de általában a megoldásaik, a szókincsük jellegükből adódóan egyszerűbb), ügyelj arra, hogy minél több zsánerből olvass, olvass sikerkönyveket, minőségi szórakoztató irodalmat, és még ha elsőre nehezebben emészthető, próbálkozz néha a szépirodalommal is.

2. Vannak alapos írástechnikai és helyesírási ismeretei.

Bár sokan arra esküsznek, hogy csak olvasással is lehet valakiből jó író, én úgy gondolom, az írástechnikai cikkek könnyen növelhetik a tudatosságot, gyorsabb fejlődést eredményeznek, mint az önálló kísérletezés (amivel szintén semmi probléma nincs). Egy béta esetében még fontosabb, hogy írástechnikát is olvasson, ugyanis ilyen ismeretekkel könnyebben meg is tudja majd fogalmazni a problémát, illetve az írónak is tud majd konkrét cikkeket, könyveket ajánlani. A jó helyesírás szerintem magától értetődő – ha nem ismered a szabályokat, nem is tudod észrevenni a hibát.

3. Meg tudja kérdőjelezni önmagát is.

Az sem elengedhető, hogy egy béta meg tudja kérdőjelezni a saját ismereteit. Járjon utána a témáknak (főleg akkor, ha komolyabb témákat feszeget a történet), tudja azt, hogy nem kritizálunk légbőlkapott feltételezések alapján, nem írunk olyat egy írónak megjegyzésbe, hogy „mintha hallottam volna", hanem ahol szükség van, kutatómunkát végzünk. Ugyanígy, főleg bonyolultabb helyesírási problémáknál mindig ellenőrizzük magunkat, járjunk utána alaposan a szabályoknak és ne csak magunkat, de képesek legyünk a forrásainkat is megkérdőjelezni, mert sajnos már találkoztam olyannal, hogy egy wattpadon tevékenykedő kritikus olyan hibás információt ad át másoknak, aminek a leellenőrzése kb. 5 percig tartott volna, de hitt az első (hibás) forrásnak.

4. Odafigyel a stílusára és türelmes.

Nagyon fontos, hogy ha bétázásra adod a fejed, legyél képes bármilyen esetben profi módon átadni az észrevételeidet. Egy béta ne beszéljen csúnyán, ne bunkózzon, ne vegyen semmit támadásnak (és még ha az író a kritikát/bétázásod alapján be is támad, azt is tudd helyén kezelni, felesleges visszatámadni, mert csak magadat járatod le vele). Lehet akármilyen rossz egy történet, nem hordjuk le az írót, nem nevetjük ki, nem kicsinyítjük le, és nem kezdünk el úgy véleményt írni, hogy „nem hiszem el, hogy még mindig látom ezt a hibát nálad, mi a francot nem lehet érteni ezen?". Ügyelj arra, hogy a stílusod mindig legyen kedves, ne legyél nyers vagy bunkó, mert sokakat még egy kedves kritika is szíven üthet, hát még akkor, ha nyersen fogalmazol. Mindig maradj professzionális.

Még ha alapból nem is tartod magad türelmesnek, akkor is meg kell tanulnod úgy kommunikálni a bétázandó szöveged írójával, hogy ő ne érezze magát kellemetlenül.

5. Nem vesz semmit sem magától értetődőnek.

Lazán kapcsolódik az előző ponthoz, de úgy érzem, ennek külön pontot kell kapnia. Ha az író rákérdez valamire, ne gondold (és pláne ne mondd) azt, hogy ez még ennyit sem tud, mert minden információ valakinek új információ lesz. Sajnos a legtöbb ember hajlamos arra (én is), hogy a saját ismereteit alapvető tudásnak gondolja, és nem veszi észre, hogy valamikor ő sem volt birtokában annak az információnak, amit mástól elvár, hogy ismerjen. Attól függetlenül, hogy te tudsz valamit, akármilyen régóta ismered és akármennyire triviálisnak tűnik, ne várd el, hogy az író azt feltétlenül ismerje, illetve nem szabad azt gondolni róla, hogy tudatlan, ha nem ismeri.

6. Meg meri mondani, ha hibát lát.

Ha valaki bétáztatni küldi hozzád a szövegét, az általában azért van, mert javítani szeretne rajta. Persze vannak, akik csak a jókat szeretnék hallani, de bétaként nem az a dolgod, hogy agyondicsérd az olvasott történetet, hanem hogy aktívan keresd benne a hibákat. Ha szembetűnő hibát látsz, akkor azt az írónak jelezned kell, ki kell fejtened a hiba mibenlétét, nem pedig elszégyenlősködni. Azonban nem szabad átesni a ló túloldalára, hiszen emellett...

7. Figyelembe veszi, hogy kinek írja a kritikát.

Fontos, hogy mindig tisztában legyél azzal, hogy kinek írod a kritikát. Itt nem maga az író személye fontos (egy barátodat és egy idegent is hasonlóan kell kezelni, ha egy szinten vannak), hanem az író tapasztalata. Egy totál kezdő írót, aki még csak most kezdte el az első kis romantikus történetét, és inkább csak kis jeleneteket, párbeszédeket ír, nem jó a helyesírása és például képeket csatol a történethez, ugrál a nézőpontok és az igeidők között, felesleges elkezdeni kioktatni az előrevetítésről, dramaturgiáról, a lírai prózáról, a fókuszpontról, hanem sokkal egyszerűbb dolgokkal kell kezdeni az ő bétázását. Az ilyen jellegű írásoknál elég kiemelni a leírások fontosságát, a helyesírás pár fontosabb szabályát, és próbálni terelgetni az írót a tudatos írás felé, feltűnő logikai hibákat kiemelni, rengeteg olvasásra buzdítani, stb.

Egy olyan íróval, aki már a sokadik regényét írja, és látszik, hogy van egy stabil írástechnikai tudása, már lehet beszélni az ilyen dolgokról is.

8. Képes a pozitívumokat is kiemelni.

Nem csak azzal tudod segíteni az írót, ha szétcincálod a történetét. Mindig lesz majd valami, amit pozitívumként ki tudsz emelni, még egy kezdő írónál is a saját keretei között. Például lehet, hogy logikai hibák vannak benne, de nagyon gördülékeny és természetes a szöveg, érdekesek a karakterek, jók az elszórt poénok a párbeszédekben, stb. Még ha nem is tökéletes az írás, vagy még a kiemelt pozitívum se olyan kiemelkedő, minden írónak a saját szintjén vannak erősségei, így saját magához kell viszonyítanod az őt.

Ugyanígy, ha látod, hogy visszaküld egy javítást, vagy a közös munka folyamán folytatja a történetét, és látod, hogy valamit szépen kijavított, valamiben sikerült stabilan fejlődnie, dicsérd meg érte, hiszen mindenkinek jólesik, ha megdicsérik az igyekezeteit.

9. Ki tudja fejteni a véleményét és akár extra anyagot is küld.

Minél több írástechnikát olvasol bétaként, annál könnyebb lesz az eleinte csak megérzés alapú kritikát érvekkel vagy ellenérvekkel alátámasztani, kifejteni. Bár lehet, hogy sok író már az említés után is rájön a hiba mibenlétére, minden esetben hasznos, ha magadtól kifejted a véleményed, és nem várod meg, hogy az író magától rájöjjön, esetleg téves következtetéseket vonjon le. Pár bekezdésben is kifejtheted a problémát, és ezután ha gondolod, ajánlhatsz az írónak extra anyagot (például küldhetsz neki linket írástechnikai cikkekről, ajánlhatsz írókat vagy konkrét regényeket, akik jól kezelik az adott problémát).

10. Nem erőlteti az íróra a saját ízlését.

Bár sosem lehet elérni a 100% objektivitást, egy bétának mindig meg kell próbálni eltávolodni a saját ízlésétől, és nem szabad az alapján kritikát megfogalmaznia. Lehet, hogy te az olyan romantikus szálakat szereted, amiben piszkálódásból lesz szerelem, vagy neked jobban bejönnek a motoros rosszfiúk, mint a menő focisták, te jobban szereted az in medias res kezdést, azonban ezeket nem szabad, hogy ráerőltesd az íróra. 

Ha valamit nem tudsz érvekkel alátámasztani, kifejteni, az valószínűleg vagy azért van, mert még nem bétáztál eleget, vagy azért, mert a saját ízlésed miatt nem tetszik az adott elem. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha valami nem tetszik, az csak az ízlésed miatt lehet. Meg kell kérdőjelezned, hogy azért nem tetszik, mert ilyen ízlésed, vagy azért, mert nem működik (például egy lassú kezdés is lehet jó, de ha nincsenek a történetben horgok, akkor nem fog működni – ilyenkor ne az in medias res kezdést erőltesd az íróra, hanem próbálj neki segíteni abban, hogy a lassú kezdést hogyan tehetné mégis érdekessé, hogy az olvasók ne tegyék le 10 oldal után a könyvet).

Ha van olyan zsáner, ami egyáltalán nem tetszik és állandóan meg akarnád változtatni a zsáneréből adódó jellemzőit (engem például elég nehéz megnyerni egy urban fantasyvel, mert egyszerűen nem az én zsánerem), akkor érdemes lehet inkább azokra a zsánerekre koncentrálnod, amiket alapból is szívesen olvasol.

11. Nem javítja ki a szöveget az író helyett.

Természetesen néha lehet példákat adni az írónak, hogy demonstráld a megfigyelésed, illetve a helyesírásba változtatások követése opcióval egyszerűbb beleírni, mint mindig mellé, de nem szabad, hogy a béta nagy mértékben beleírjon a történetbe, ugyanis ettől elveszíti a történet az egyéni jellegét.

Pár tanács, ha most kezdenél el bétázni

1. Elsőre nem biztos, hogy mindent észre fogsz venni.

Mint ahogy az írásnál és bármi más hobbinál, elsőre a bétázás sem fog olyan jól menni, mintha már gyakorlott béta lennél. Ezt el kell fogadni, bővíteni kell az ismereteidet, hozzászokni a kritikus megfigyeléshez és sok-sok tapasztalatot szerezni.

Eleinte mindig jelezd az írónak, hogy még csak nemrég kezdted a bétázást, és esetleg javasold neki, hogy mással is nézesse át és akár küldje el a másik béta megjegyzéseit, hogy abból te is fejlődhess. Vagy akár keress fel egy tapasztaltabb bétát és dolgozz együtt vele.

2. Kövesd az előző pontokat.

Igazából leírhatnám egyesével, hogy olvass sok regényt és írástechnikát, meg emelj ki pozitívumokat is, stb., de felesleges lenne leírnom újra ugyanazt. Mindegyik pont ugyanannyira fontos.

3. Ismerd meg a szövegszerkesztőd nyújtotta lehetőségeket.

A Wordben például szerintem minden bétának ismernie kell a véleményezés fül alatt lévő funkciókat, leginkább a korrektúra (változtatások követésével) és a megjegyzés lehetőségeket. Ezeket használd aktívan, ismerd meg őket, mert sokkal áttekinthetőbbé és könnyebben értelmezhetővé teszik az észrevételeidet. (Word útmutató hamarosan, amiben kitérek erre a lehetőségre is.)

4. Csatlakozz az írói és béta közösségekhez

Ma már a közösségi média segítségével szinte bármit meg lehet találni, és ez vonatkozik a bétázandó szövegekre is. Elég, ha belépsz egy béta/író csoportba, ahol aztán jelzed, hogy milyen történeteket bétáznál, és biztos, hogy lesz jelentkező.