Helyesírási gyorstalpaló II.
Az igekötőkről, az és előtti vesszőkről, a hasonló alakú szavakról és a megszólításról már van fent egy cikk az oldalon, azonban van még néhány dolog, ami tisztázatlan maradt.
Összetett szavak (egybeírás - különírás)
Sokszor találkozok egybe- és különírási hibákkal. Ezeket könnyen ki lehet küszöbölni.
Az egybeírásnak általában értelemtükröztető funkciója van.
Például:
drága kő (sokba kerül) - drágakő
nyitva tartás (az ajtó nyitva tartása) - nyitvatartás (amikor a bolt nyitva van, de nem jelenti azt, hogy valóban nyitva is lesz az ajtó)
fekete doboz (fekete színű doboz) - feketedoboz (a repülőgépek egy része)
Fontos, hogy igékkel mindig csak az igekötőt írjuk egybe (igen, ez nekem is új volt)!
Tehát: örökbe fogad (ige) - örökbefogadás
házhoz szállít - házhozszállítás
ágyba vizel - ágybavizelés (mint orvosi tünet)
bérbe ad - bérbeadás (közgazdasági fogalom)
tetten ér - tettenérés (jogi fogalom)
Extra:
partra száll - partra szállás/partraszállás (egyben mindig csak konkrét hadműveleteknél, ha meg van nevezve)
Ennek több típusa van:
Szervetlen összetétel: nem nyelvtani viszony, hanem gyakori együttállás. Pl. hiszekegy, úgyhogy, nemcsak (hanem...is szereplése esetén), legalábbis (szemben a végül is-sel).
Szerves összetétel:
Lehet mellérendelés:
Lehet alárendelés is:
Egy vonatkozó névmás előtt mindig áll vessző, hiszen két tagmondatoka választ el egymástól. Nagyon egyszerű szabály, mégis sokan nem ismerik.
Mik is azok a vonatkozó névmások? Konyhanyelven megfogalmazva egy olyan szó, aminek az elejéről az "a" betűt törölve egy kérdőszót kapsz, illetve ennek "a" nélküli változata, amikor nem kérdőszó funkcióval szerepel. Tehát: aki, ami, ahogy, ahol, amikor, akit, amivel... -> ki, mi, hogy, hol, mikor, kit, mivel. Az "a" betűt nem fontos mindig jelölni, mert a "ki, mi, hogy, hol, mikor, kit, mivel" is működhet vonatkozó névmásként, bár ezt ritkábban használjuk szórakoztató irodalomban.
Sokaknak egyértelműnek tűnhet, de néhányan még így sem tudják, hogyan és mikor használjuk a szóközt.
1. használat:
A szavak közötti szóköz funkciója magától értetődő, az a célja, hogy elválassza őket egymástól, hogyavégénneígynézzenkiaszöveg. Olyannal még nem találkoztam, aki az összeset elfelejtette volna (azért az elég durva lenne), a hiánya általában annyit jelent, hogy egy nem egybeírandó szót írt valaki egybe.
2. használat:
Az írásjelek (a pont, a vessző, kettőspont, felkiáltójel...) elé sosem teszünk szóközt, mindig csak utána.
Zárójel nyitó tagját mindig szóköz előzi meg, utána azonban nincsen. A berekesztő (csukó) tagját nem előzi meg, viszont utána van, kivéve, ha más írásjel követi (tehát így néz ki). Az azt követő írásjelet egyébként a zárójelen kívülre tesszük (mint ebben az esetben is), és itt sem előzi meg szóköz. (Ha egész mondatot teszel zárójelbe, akkor a pont belülre kerül.) Ha ez új információ neked, alaposan nézd meg, hogyan írtam! Szórakoztató irodalomban egyébként inkább a gondolatjeleket használjuk.
Gondolatjeleknél: a gondolatjelek előtt és után mindig szerepel szóköz, kivételes eset az, ha vessző követi, illetve természetesen új sort sem kezdünk szóközzel. Ezt meg tudod nézni a párbeszédek helyesírása című cikkben.
3. (rossz) használat:
Ha esetleg Wordben vagy más szövegszerkesztőben írnál, és később terved lenne az irományt egy kiadóhoz küldeni, a behúzásokat ne úgy oldd meg, hogy leütöd négyszer a szóközt, mert ez sok felesleges munkát hozhat maga után. A legtöbb szövegszerkesztőnek van behúzás opciója, és ott be tudod állítani az első sor behúzásának mértékét. Így, ha a kiadó nagyobb vagy kisebb beállításokkal dolgozna, nem kell végigmenned/végigmenniük az összes soron, hanem két lépésből beállítják.
Microsoft Office Word esetében a behúzást a kezdőlap harmadik szegmensén, a bekezdésekre kattintva találod. Ilyen esetben az alap behúzást hagy nullán, és a "speciális" fül alatt állítsd be az első soros verziót, és annak a mértékét állítsd be (én 0,5-0,8 centi körül szoktam).
(Új oldalt se úgy kezdj, hogy végignyomod az entert, mert így módosításkor az egész tovább fog csúszni. Erre van a ctrl+enter billentyűkombináció.)
Nincs mit mondani, ezeket gyakorolni kell, meg kell tanulni. Wikipédián össze van írva, hogy melyik jövevényszó helyesírását tartottuk meg, és melyiket magyarosítottuk.
Ha megváltozik: Olyan nincs magyar könyvben, hogy story, sexy, se teenager, ezeket úgy írjuk, hogy sztori, szexi, tinédzser. Ahogy az sem jutna eszedbe, hogy a lúzert loosernek írd, és ezen kívül még rengeteg van.
Ha úgy marad: Az eredeti formájában marad például a bestseller, chat, cowboy, gentleman, ketchup, musical, online, pacemaker, spray, taekwondo, csak hogy néhányat kiírjak a sokból.
ITT TALÁLOD A LISTÁT:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6vev%C3%A9nyszavak_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1s_szerinti_list%C3%A1ja
Remélem, hasznos volt ez a cikk is :)
Aki még nem tag, szeretettel várjuk a Wattpad mentorprogram nevű csoportunkban Facebookon, ahol próbálunk minél gyakrabban helyesírása teszteket is hozni, így ezeket be is tudod gyakorolni, de rengeteg játékos feladat és beszélgetés is van a csoportban :)
- Szóismétlés: már-már, is-is, ki-ki, egy-egy, sok-sok (kiv. azaz).
- Tőismétlés: háztól házig (mindkettő létező forma, nem írjuk egyben), réges-régen, körös-körül (az egyikük nem létezik külön, ezért kötőjellel írjuk).
- Valódi mellérendelés: búbánat, süt-főz, hadsereg, mendemonda, irul-pirul, icipici. Itt akkor alkalmazunk kötőjelet, ha ragozás esetén mindkét tagot ragozzuk (sütök-főzök).
Lehet alárendelés is:
- Tárgyas-határozós viszony: favágó (fát vág), autómentő, szélvédett (széltől védett), ablaküveg (ablaknak az üvege). Ágrólszakadt, napraforgó, semmirekellő (jelentéstöbblet).
- Jelzős szerkezet: drágakő, feketedoboz, sokszög, földönfutó, gyorsírás.
Vonatkozó névmások előtti vessző
Egy vonatkozó névmás előtt mindig áll vessző, hiszen két tagmondatoka választ el egymástól. Nagyon egyszerű szabály, mégis sokan nem ismerik.
Mik is azok a vonatkozó névmások? Konyhanyelven megfogalmazva egy olyan szó, aminek az elejéről az "a" betűt törölve egy kérdőszót kapsz, illetve ennek "a" nélküli változata, amikor nem kérdőszó funkcióval szerepel. Tehát: aki, ami, ahogy, ahol, amikor, akit, amivel... -> ki, mi, hogy, hol, mikor, kit, mivel. Az "a" betűt nem fontos mindig jelölni, mert a "ki, mi, hogy, hol, mikor, kit, mivel" is működhet vonatkozó névmásként, bár ezt ritkábban használjuk szórakoztató irodalomban.
Szóköz használata
Sokaknak egyértelműnek tűnhet, de néhányan még így sem tudják, hogyan és mikor használjuk a szóközt.
1. használat:
A szavak közötti szóköz funkciója magától értetődő, az a célja, hogy elválassza őket egymástól, hogyavégénneígynézzenkiaszöveg. Olyannal még nem találkoztam, aki az összeset elfelejtette volna (azért az elég durva lenne), a hiánya általában annyit jelent, hogy egy nem egybeírandó szót írt valaki egybe.
2. használat:
Az írásjelek (a pont, a vessző, kettőspont, felkiáltójel...) elé sosem teszünk szóközt, mindig csak utána.
Zárójel nyitó tagját mindig szóköz előzi meg, utána azonban nincsen. A berekesztő (csukó) tagját nem előzi meg, viszont utána van, kivéve, ha más írásjel követi (tehát így néz ki). Az azt követő írásjelet egyébként a zárójelen kívülre tesszük (mint ebben az esetben is), és itt sem előzi meg szóköz. (Ha egész mondatot teszel zárójelbe, akkor a pont belülre kerül.) Ha ez új információ neked, alaposan nézd meg, hogyan írtam! Szórakoztató irodalomban egyébként inkább a gondolatjeleket használjuk.
Gondolatjeleknél: a gondolatjelek előtt és után mindig szerepel szóköz, kivételes eset az, ha vessző követi, illetve természetesen új sort sem kezdünk szóközzel. Ezt meg tudod nézni a párbeszédek helyesírása című cikkben.
3. (rossz) használat:
Ha esetleg Wordben vagy más szövegszerkesztőben írnál, és később terved lenne az irományt egy kiadóhoz küldeni, a behúzásokat ne úgy oldd meg, hogy leütöd négyszer a szóközt, mert ez sok felesleges munkát hozhat maga után. A legtöbb szövegszerkesztőnek van behúzás opciója, és ott be tudod állítani az első sor behúzásának mértékét. Így, ha a kiadó nagyobb vagy kisebb beállításokkal dolgozna, nem kell végigmenned/végigmenniük az összes soron, hanem két lépésből beállítják.
Microsoft Office Word esetében a behúzást a kezdőlap harmadik szegmensén, a bekezdésekre kattintva találod. Ilyen esetben az alap behúzást hagy nullán, és a "speciális" fül alatt állítsd be az első soros verziót, és annak a mértékét állítsd be (én 0,5-0,8 centi körül szoktam).
(Új oldalt se úgy kezdj, hogy végignyomod az entert, mert így módosításkor az egész tovább fog csúszni. Erre van a ctrl+enter billentyűkombináció.)
Jövevényszavak helyesírása
Nincs mit mondani, ezeket gyakorolni kell, meg kell tanulni. Wikipédián össze van írva, hogy melyik jövevényszó helyesírását tartottuk meg, és melyiket magyarosítottuk.
Ha megváltozik: Olyan nincs magyar könyvben, hogy story, sexy, se teenager, ezeket úgy írjuk, hogy sztori, szexi, tinédzser. Ahogy az sem jutna eszedbe, hogy a lúzert loosernek írd, és ezen kívül még rengeteg van.
Ha úgy marad: Az eredeti formájában marad például a bestseller, chat, cowboy, gentleman, ketchup, musical, online, pacemaker, spray, taekwondo, csak hogy néhányat kiírjak a sokból.
ITT TALÁLOD A LISTÁT:
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6vev%C3%A9nyszavak_%C3%A1t%C3%ADr%C3%A1s_szerinti_list%C3%A1ja
Remélem, hasznos volt ez a cikk is :)
Aki még nem tag, szeretettel várjuk a Wattpad mentorprogram nevű csoportunkban Facebookon, ahol próbálunk minél gyakrabban helyesírása teszteket is hozni, így ezeket be is tudod gyakorolni, de rengeteg játékos feladat és beszélgetés is van a csoportban :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése